Az anyagcsere-tipizáló étrend azon alapul, hogy az anyagcsere – azok a folyamatok, amelyeket a test használ az étel energiává alakításához- mindenki számára különbözőek.
Mindannyian a kalóriákat égetjük el a saját módunk szerint és a saját ütemeinkben. A metabolikus tipizáló étrend alapján az embereket három különböző anyagcseretípusra lehet felosztani.
Az anyagcsere-tipizáló étrend szerint, az embereknek az anyagcseréjük alapján különböző makrotápanyag-szükségleteik vannak, azaz a tápanyagarányok felosztása minden típusnál különbözik.
HÁTTÉR
Az 1930-as években Dr Weston Price világszerte kutatásokat indított a modern étkezési szokások és a krónikus degeneratív betegségek kapcsolatának tanulmányozására. Megállapította, hogy nem létezik egyetlen, mindenki számára ideális étrend az éghajlat, a helyi termékek, a környezeti feltételek, az öröklődés, a genetika és a kultúra változékonysága miatt.
A későbbi években George Watson, Roger Williams, William Kelley és mások folytatták a kutatást ezen a területen. Úgy vélték, hogy az egyéni anyagcsere két tényező miatt változik, amelyeket az öröklődés erősen befolyásolt:
Autonóm idegrendszeri dominancia: Az energiát égető szimpatikus ág és az ellentétes ága a paraszimpatikus idegrendszer. Úgy vélték , hogy az emberek egyikében az egyik ág dominánsabb, mint a másik.
Sejtes oxidáció sebessége: A sejtek bizonyos sebességgel energiává (égetik) alakítják az ételt. A Metabolic Typing szerint egyesek gyors égetésűek, akiknek nehezebb fehérjéket és zsírokat kell fogyasztaniuk, amelyek lassan égnek. Ezzel szemben a lassú égetésű típusba tartozó embereknek elsősorban a fehérje és a zsír helyett elsősorban gyorsabban emészthető szénhidrátokat szabad fogyasztaniuk.
Wolcott három általános anyagcsere-típust kínál:
Szénhidrát típusok: A lassú égetők, vagy szimpatikus dominánsak. Általában viszonylag gyenge étvágyuk és nagy a vágyuk az édességek iránt, nagyon motiváltak, energikusak, jó koncentrációs képességekkel bírnak.
Fehérjetípusok: A fehérjetípusok gyors égetésűek vagy paraszimpatikus dominánsak. Gyakran éhesek; zsíros, sós ételekre vágyik és hajlamosak a fáradtságra, szorongásra és idegességre. Az alacsony kaloriás étrendekbe bele is buknak rendszerint. Gyakran letargikusak, felszínes energiával rendelkeznek, fáradékonyabbak
Egyensúlyi típusok: Az egyensúlyi típusok nem gyors vagy lassú égétésűek, és nem paraszimpatikusak vagy szimpatikusak. Általában átlagos étvágyuk van, vágyakoznak az édességek és a keményítőtartalmú ételek iránt, viszonylag kevés gondjuk van a súlykontrollal, és fáradtság, szorongás és idegesség felé hajlamosak.
Mindhárom típusnál eltérő a tápanyagarányok összeállítása, valamit az étkezések gyakorisága z de ezek mellett még egyéni intoleranciákat is figyelembe vesz.
Számos előnye van anyagcsere-tipizáló étrendnek:
SZEMÉLYRE SZABOTT: Mindenki más és más igényekkel rendelkezik, ezért hasznos lehet egy olyan diéta, amely ezt megismerve a szervezet igényeit figyelembe véve van összeállítva. Az anyagcsere-tipizálás figyelembe veszi az egyéni étrendi preferenciákat, az anyagcserét és az igényeket, ellentétben a legtöbb egyforma étrenddel.
Korlátozza a finomított szénhidrátokat: Az étrend azt javasolja, hogy az egyszerű szénhidrátokat, például a fehér liszteket és a cukrokat minden típusnál minimálisra tartják, amivel minden szakember és orvos egyetért.
A három típus tehát abban tér el egymástól, hogy más más tápanyagarányokkal érdemes táplálkozniuk, hiszen a az egyes tápanyagok másképp szívódnak fel az egyes típusok szervezetében. Figyelembe kell még azt is venni , hogy más más ritmus ajánlott az egyes típusoknak a napi étkezéseknél.
Annak hogy valaki milyen vegetatív idegrendszeri beállítottsággal rendelkezik , fizikai és viselkedésbeli jelei vannak. Tehát egy egyszerű teszttel kideríthető melyik típusba is tartozik valaki.
Ha kíváncsi vagy melyik típusba tartozol és milyen étrend és edzés lenne a számodra ideális, csak keres bátran.