Telefon

+353/87-117-0411, +36/70-280-2545

E-mail

sportanddietetics@gmail.com

Nyitvatartási idő

Hétfő - Péntek: 9-17

A legtöbb táplálkozási szakember egy adott területen dolgozik. Pl fogyás, vagy inzulinrezisztencia, vagy pajzsmirigy betegekkel foglalkozik, vagy sport táplálkozással és még sorolhatnám.

Nálam a legnagyobb arányban sportolók ( atléták, ultra-maratonisták, triatlonisták) és olyan emberek vannak akik fogyni szeretnének. 

A két csoport teljesen különbözik abban, hogyan kell foglalkozzak velük és mi az amit számukra ajánlhatok, teljesen más az hogy mit hogyan számolunk és mi az ajánlott számukra, hogy az ő céljuk megvalósuljon. 

Teljesen más igénye van a szervezetüknek.  

Ám mostanában egyre gyakrabban találkozom azzal is, amikor egy sportoló, aki heti 8-10 órás intenzív edzésen van és mégis súlyproblémákkal fordul hozzám. 

Többnyire ezek az esetek olyanok, hogy: ‘nem értem miért de folyton eszek és még ha 180 km futok egy héten akkor sem fogyok hanem inkább hízok. Hogyan lehetséges ez?’

Ha olyan problémáid vannak, hogy folyton ennél, vagy folyton éhes vagy (ez mindenkire igaz) akkor azzal nagy valószínűség szerint a szervezetet azt szeretné jelezni számodra, hogy nem kap meg valami számára szükséges tápanyagot. Magyarra lefordítva nem jól eszel, valami hiányzik a testednek amire szüksége lenne A sportolók esetében a regenerálódáshoz és a fejlődéshez nem megfelelő arányban fogyasztja a fehérjét és a szénhidrátot emberkénk. 

Mivel ma manapság a csapból is a protein folyik, nagy valószínűséggel arra koncentrál a sportoló és így nem visz be elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű szénhidrátot és zsírt. Pedig bizony bizony állóképességi sportolóknál ezek jelentik az alapot.

Erre mindenképp érdemes figyelmet szentelni, hiszen előbb utóbb ennek egészségügyi következményei lehetnek. 

Azoknál az embereknél akik fogyni szeretnének és teljesen hétköznapi életet élnek (10000 átlag lépés naponta, stb) arra szoktunk törekedni, hogy kalóriadeficitbe hozzuk a napjaikat. Először megkeressük a hibát, hogy ő vajon sokat eszik? vajon nem sokat csak nem a megfelelő ételeket eszi? esetleg jól eszik de nem mozog? stb stb 

Több oka is lehet annak ha valaki nem tud kalóriadeficitben lenni. Majd amikor megvan a hiba, akkor elkezdünk azon dolgozni, hogy azt orvosoljuk. Ha sokat evett akkor az adagokat kell átírni, ha nem sokat csak nem a megfelelőt ette, akkor ki kell cserélni azokat, ha pedig nem eleget mozgott, akkor mozgást is beiktatunk úgy, hogy az ő táplálkozásához mérten deficitbe tudjon kerülni. Persze a legtöbb esetben mindezt felül kell írni egyszerre.

Ugyanakkor egy hétköznapi ember esetében esetében is adott lehet az, hogy annyira kalóriadeficitben van, hogy az miatt nem tud fogyni. Ez vagy akkor fordul elő amikor koplal valaki, vagy akkor ha elkezd sportolni  és a megemelkedett energiafelhasználást nem követi megfelelő táplálkozás, akkor szintén az a helyzet áll fent, hogy a szervezete mindent elraktároz, hiszen az a kevés amit megkap az nem elegendő az edzések utáni megfelelő adaptációhoz. 

Valami hasonló tud történni a sportolók esetében is. Ha egy olyan sportoló aki egyébként 8-10 órát edz hetente, vagy óriási mennyiségeket fut és mégis súlyproblémákkal küzd annak 4 oka lehet ha a az adott sportoló egészséges.

 

  • nem eszi meg a kellő mennyiségű kalóriát (néha ez nehéz is) némelyik  ultrafutó esetében a napi ajánlott kalória a 4-5000 kcal-t is elérheti , ezt viszont ember legyen a talpán aki alacsony kalóriatartalmú, természetes élelmiszerekből meg tudja enni. Elsősorban azért mert ez óriási adagokat jelentene. Éppen ezért míg a hétköznapi emberek esetében arra törekszünk, hogy minél kevesebb kalóriát tartalmazzon minél nagyobb tömegű étel, addig a sportolók esetében éppen fordított a helyzet. Az ő étrendjükben a magas kalóriatartalmú élelmiszereket részesítjük előnyben, amelyek kisebb tömegűek de magas kalóriatartalommal rendelkeznek. Ugyanakkor itt még nincs vége a történetnek, hiszen nem elég a kalóriára figyelni, (hiszen azt szalonnából könnyen be tudja tolni gyorsan), hanem azt is szem előtt érdemes tartani, hogy  minél több tápanyagtartalma legyen és könnyen emészthető is legyen, hogy az edzéseken ne érezze azt, hogy az előző napi étkezéssel megterhelte a gyomrát. 

 

  • a másik lehetőség, amikor  kellő mennyiségű kalóriát fogyaszt ugyan, de nem a megfelelő tápanyagokból. Itt térjünk ki jobban a megfelelő tápanyagokra, mert 1 kalória sosem 1 kalória. Sokan a nap nagy részében üres kalóriákat visznek be a szervezetükbe. Ez azt jelenti, hogy olyan élelmiszereket fogyasztanak aminek kalóriatartalma ugyan van, és sok esetben igen magas is, de tápanyagtartalma vajmi kevés. Tehát energiához, vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz nem jut belőle a szervezet. Ilyenek lehetnek a kekszek, chipsek, pizzák, feldolgozott, ultrafeldolgozott és előre elkészített élelmiszerek.

 

  • a harmadik eset az, amikor a sportoló már igyekszik odafigyelni az egészséges táplálkozásra és az interneten található töménytelen mennyiségű információban már elveszett és ez az oka annak, hogy sem a kalória mennyiséget, sem a tápanyag mennyiséget nem éri el a táplálkozása, a szervezete pedig próbál minden megkapott makrotápanyagot felhasználni és elkezd zsírt felhalmozni. Ennek evolúciós oka van, mert régebben az embereknek nem állt rendelkezésére bármikor az élelmiszer úgy mint napjainkban. Vadászni, gyűjtögetni, termelni kellett őket és a szervezet az éhínséges idők túlélésére elkezdte a zsírt raktározni, mert a zsír az a szövet a testünkben, ami leghosszabban képes energiát biztosítani. Ezért amikor a jelen helyzetben nem kapja meg a test a számára szükséges mennyiséget és minőséget mit csinál? Zsírt halmoz fel annak érdekében, hogy túléljen, főleg ha még heti 150-200 km-t futunk is a mamut után.

 

  • a negyedik pedig, amikor emberünk nem jól választja meg a tápanyagarányokat. Manapság a csapból is a protein folyik, de állóképességi sportolók esetében a megadott ajánlás szerint a tányérjának csupán 15%-át foglalhatja el a protein. Az összes többi megfelelő minőségű szénhidrátból és zsírból kell álljon. Mondok erre is példát: adott egy 800 kcal ebéd a sportolónak aminek:

-60% szénhidrát (480 kcal), 

-15%-a protein (120 kcal) 

-25%-a zsír (200 kcal) 

Mindezt megtestesíthetjük úgy, hogy:

-a sült édesburgonya (300g) és 1 db áfonyás zabmuffin a szénhidrátok

-sült csirkemell (73g) a fehérje 

-avokádó (125g) a zsír 

 

Ha ezt kipróbáljuk és ránézünk a tányérunkra meg leszünk lepve milyen szinten toltuk túl eddig a fehérjefogyasztást és mennyire alábecsültük a szénhidrát és a zsír mennyiségét. Állóképességi sportolók esetében nem kérdés az, hogy ha nincs megfelelő mennyiségű szénhidrát és zsír a szervezetben, akkor nemcsak a regenerálódás nem megfelelő, de a szervezet egy idő után az izomzatot is elkezdi felhasználni. Ennek ellensúlyozására kezdik el a sportolók a magas fehérje tartalmú ételek fogyasztását ami egyáltalán nem támogatja őket az edzésekben. Ellenben ha a megfelelő szénhidrát és zsír bevitelre figyelnek, hogy az mindig rendelkezésre álljon a szervezetben az edzések idején, akkor a szervezet nem kezdi el felélni az izomzatot. Valamint az állandó éhségérzet, vagy evési kényszer is elmúlik amennyiben a megfelelő arányban vittük be a tápanyagokat.

Ha tetszett a cikk oszd meg a közösségi médiában, hasonló tartalmakért kövesd az oldalt.

Köszönöm

Ajánlott cikkek

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük